MIelőtt kölyköt vennénk, gondoljuk végig alaposan a következőket:

1. KELL-E egyáltalán nekünk kutya?

Képesek vagyunk-e feláldozni életünkből naponta több órát, a családi kasszából havonta többezer Ft-ot azért, hogy kutyánk is jól érezze magát?

2. Csak mi szeretnénk a kiskutyát, vagy a család is beleegyezik a tartásába?

Bármi érhet minket /betegség, kiküldetés, baleset/, kiskutyánkat akkor is gondozni kell, etetni, sétáltatni. Lesz valaki a családban, aki beugrik helyettünk a kritikus időszakban?

3. Vajon boldog lesz-e a kiskutya velünk?

Önző ember az, aki csak a saját boldogságára gondol, a leendő családtagjának érzései pedig hidegen hagyják. Meg tudjuk-e adni egy cairn bébinek mindazt, ami őt kiegyensúlyozottá, boldoggá teszi?

4. Feltétlenül cairnt szeretnénk, vagy "csak egy kutyát"?

Mert a cairn egy külön kategória. Sok kutyám volt már, de ilyen fajtával, mint a cairn, még nem találkoztam. Hihetetlen találékonyak és értelmesek, de nem szolgalelkűek. Tehát ha a kutyánktól a feltétel nélküli engedelmességet várnánk el, akkor a cairn nem jó választás. Szeretetből szinte mindent megtesz a gazda kedvéért, de erre meg kell kérni őkelmét, mert a parancsszavak valahogy nem jutnak be a fülébe.

De ha úgy kezdjük, hogy "légy szíves", akkor örömmel és nagy farokcsóválás közepette megtesz mindent, amire csak kurta lábai és hatalmas kombinációs készsége képessé teszi.