AZ EMBER „H�ZIAS�T�SA” 

Mintegy 30 milli� �vvel ezel�tt, az oligoc�nben alakult ki az �sragadoz�kb�l, a Miacid�kb�l valamennyi, m�g ma is �l� ragadoz� csal�d. Az els�, szorosabb �rtelemben vett ragadoz�k a koponya, a fogazat �s a l�bak kialakul�s�ban a mai kutyaszer�ek fel� vezet� ir�nyt jelzik.

A val�di kutyaf�l�k, a Canis-nem tagjai a k�s�i plioc�nben jelentek meg, a ma is �l� kutyaf�l�kt�l k�ls�leg �s anat�miailag is csak kev�ss� elt�r� fajokkal.A Canideak /kutyaf�l�k csal�dja/ k�z� soroljuk az �sszes h�zikutya-fajt�t, az ausztr�l vadkuty�t,vagyis a ding�t, valamennyi farkast, az �sszes sak�lf�l�t �s a r�k�kat.

A tudom�ny mai �ll�sa szerint valamennyi h�zikutya k�z�s �se a farkas lehetett, erre t�bb k�zvetett �s k�zvetlen bizony�t�kunk is van. A kuty�k viselked�se nagyon hasonl�t a farkas�hoz, a k�t faj egyedei egym�ssal k�nnyen keresztezhet�k, �s ut�daik is term�kenyek.

Hogy hogyan t�rt�nt a kutya h�zias�t�sa, erre n�zve csak felt�telez�seink vannak. Az egyik legismertebb �s legelfogadottabb n�zet szerint az �sember valamikor a t�rt�nelem el�tti korokban vad�szk�r�tja sor�n elfogott n�h�ny farkask�lyk�t. M�ig �rthetetlen okb�l a k�lyk�ket nem �t�tte agyon, hanem hazavitte a t�borhelyre �s felnevelte �ket. A farkask�lyk�k eleinte az �sgyermekek eleven j�t�kszerek�nt szolg�ltak, majd feln�vekedv�n �nk�nt csatlakoztak a feln�ttek vad�szataihoz.

A legr�gibb kutyacsontv�zak csak mintegy 12.000-l4.000 �vesre tehet�ek, ez�rt sok�ig azt gondolt�k, hogy a kuty�t csak kb. ekkor h�zias�totta az ember.

Ha azonban egy kicsit alaposabban belegondolunk, szinte bizonyosra vehet� az, hogy a h�zias�t�s id�pontj�t sokkal r�gebbre kell dat�lnunk, hiszen a csontok alapj�n csak azt az id�pontot lehet meghat�rozni, amikort�l a kuty�n megjelentek a farkast�l j�l megk�l�nb�ztethet� k�llemi jegyek.

M�r s�ld� l�nykak�nt is sokat foglalkoztatott a k�rd�s: vajon val�ban a mi �seink h�zias�tott�k a kuty�t, vagy a kutya mag�t�l csatlakozott az emberhez? Net�n a kutya saj�t mag�t h�zias�totta ? Esetleg az emberr� v�l�s �tj�n is a kutya ind�totta el �seinket ?

Sz�leimet �lland�an k�ts�gbe ejtettem m�r pici gyerekkorom �ta, mert m�ni�kusan hangoztattam, hogy mindenf�le gondra �s bajra a legjobb „gy�gyszer” a kutya. Eml�kszem, egy vas�rnapi eb�dn�l sz�leim kis h�j�n lefordultak a sz�kr�l, amikor bejelentettem: �n bizony ha feln�v�k, rend�r leszek, mert akkor lehet kuty�m ! (Ez abban az id�ben, a hatvanas �vekben fel�rt egy kisebbfajta �r�lts�ggel!) M�r akkor �gy �reztem, hogy az emberek sokkal t�bbet k�sz�nhetnek a kuty�knak, mint azt b�rki is gondoln�. Ez a n�zetem az �vek m�l�s�val nemhogy megv�ltozott volna, de szer�ny v�lem�nyem szerint az sem kiz�rt, hogy �seink a modern emberr� v�l�st is a kuty�knak k�sz�nhetik. Mer�sz felt�telez�s lenne? Ismerkedjen meg a kedves olvas� az �n elgondol�sommal !

Elismerem, hogy ez a te�ria a saj�t agysz�lem�nyem, semmif�le konkr�t bizony�t�kkal nem rendelkezem arra n�zve, hogy igazam van. De az is meglehet, hogy nem t�vedek olyan �ri�sit, �s k�zel j�rok az igazs�ghoz. 

Vizsg�ljuk csak meg a kutya �s az ember kapcsolat�t!

Valami megmagyar�zhatatlan okb�l a kuty�k genetikus alapon ragaszkodnak az emberekhez. Az �sszes t�bbi h�zi�llat nem k�t�dik ilyen m�lyen az emberhez, ha a testi sz�ks�gleteit kiel�g�tik, szinte azonnal elvesz�tik �rdekl�d�s�ket az ember ir�nt. A kutya azonban m�s. R�szt k�v�n venni a mindennapjainkban, ha teheti, �lland�an vel�nk lenne. Sokszor elt�prengtem m�r azon a k�rd�sen, ha val�ban az �sember vitte haza az els� farkask�lyk�ket, mi m�don akad�lyozta meg, hogy a feln�tt farkasok vissza ne sz�kjenek a vadonba? Mi�rt maradtak az emberekkel a farkasok �s mi�rt nem hagyt�k ott az emberfalk�t?

A genetikai kutat�sok szerint a kuty�k h�ziasul�sa mintegy 120.000-140.000 �vvel ezel�tt t�rt�nhetett meg. Kb. ebben az id�ben indultak el vil�gh�d�t� �tjukra a mi k�zvetlen �seink is valahonnan Afrik�b�l. Noha abban az id�ben t�bb emberfajta is �lt szerte a F�ld�n, m�gis csak egy, a mi k�zvetlen �s�nk, a Homo sapiens maradt fenn �s szaporodott el szerte az eg�sz vil�gon. Vajon mi�rt?

K�pzeletbeli id�utaz�sra invit�llak, kedves Olvas�! P�r sz�zezer �vvel ezel�tt a magas f�vel ben�tt sztyepp�ken hatalmas csord�k v�ndoroltak. Vadlovak, �sb�l�nyek, �ri�s g�mszarvasok legel�sztek, ezeket a n�v�nyev�ket term�szetesen k�l�nb�z� ragadoz�k k�vett�k. K�zt�k egy furcsa, felegyenesedve j�r� l�ny is, a Homo erectus. Ezek az el�emberek kisebb hord�kban �ltek, ismert�k a t�zet, kezdetleges eszk�z�ket k�sz�tettek. Gy�jt�get� �letm�dot folytattak, val�sz�n�leg csak apr�bb �llatokat tudtak elejteni, de nem vethett�k meg a d�g�ket sem.

Kb. 80.000 �vvel ezel�tt �j emberfajta bukkant fel, a ma neander-v�lgyik�nt ismert �sember. Ezek m�r igazi emberek voltak, akik nagyon sok mindenben hasonl�tottak hozz�nk. Nem csak ismert�k, de haszn�lt�k is a t�zet. A neander-v�lgyiek a r�g�szeti leletek tan�s�ga szerint nagyvadakra is sikeresen vad�sztak, ami �sszehangolt, csoportos vad�szatot felt�telez, hisz a neander-v�lgyi �sember egymaga nemigen vehette fel a harcot pl. a barlangi medv�vel. Az �sszehangolt vad�szathoz valamif�le kezdetleges kommunik�ci� megl�te is kellett. A neander-v�lgyiek egyfajta vil�gk�ppel rendelkeztek, vad�szataikkal �sszef�gg�sben kultikus szent�lyeket l�tes�tettek, mint erre j� p�lda a sv�jci Engadin mellett lev� S�rk�nylyuk barlangban megtal�lt k�l�nleges k�szekr�nyke is. Halottaikat is eltemett�k, ami szint�n meglehet�sen fejlett gondolkod�sra vall, �s t�k�letesen emberi von�s. �rthetetlen okb�l a neander-v�lgyi �semberek kb. 35.000-40.000 �vvel ezel�tt kihaltak, mik�zben a mi k�zvetlen �seink tov�bbfejl�dtek. P�r ezer �vig a k�t emberfajta egym�s mellett is �lt, egyes tud�sok v�lem�nye szerint tal�lkoztak is egym�ssal. Hogy ez a tal�lkoz�s b�k�sen zajlott-e le, vagy sem, arr�l nem sokat tudunk. Sok�ig tartotta mag�t az a n�zet, hogy az �seink k�z�tt a neander-v�lgyiek is megtal�lhat�k, ezt a n�zetet azonban a leg�jabb kutat�sok megc�folt�k. A genetikusok bebizony�tott�k, hogy a neander-v�lgyi �semberek �s a ma �l� emberek genetikai k�dja olym�rt�kben elt�r egym�st�l, hogy kiz�rhat� a k�zvetlen rokons�g.

Ha megn�zz�k egy neander-v�lgyi �s egy �n. k�korszaki ember kopony�j�t, szembet�n� k�l�nbs�geket vehet�nk rajtuk �szre. A neander-v�lgyiek koponyacsontjai sokkal er�sebbek, vastagabbak. Felt�n�en er�teljes az �llkapocs �s az orr k�rny�ke, a homlokuk alacsony volt �s csapott. Nem volt �llcs�csuk, �s b�r az agykoponya �rtartalma a mai ember�n�l valamivel nagyobb volt, az agy szerkezete primit�vebb volt. A leletek tan�s�ga szerint agyuknak azon r�szei voltak a legfejlettebbek, melyek az �rz�kszervek k�zpontjait (l�t�s, hall�s, szagl�s) foglalt�k magukba. Ezzel szemben a mi k�zvetlen �seink agy�ban �ppen ezek a ter�letek voltak kev�sb� fejlettek, �s ez �rthetetlennek t�nik. Hiszen a mi k�zvetlen �seinknek ugyan�gy sz�ks�ge volt a j� hall�sra, a j� szagl�sra �s a l�t�s�ra, elv�gre �letm�djukban nem sokban k�l�nb�zhettek a neander-v�lgyiek �letm�dj�t�l. Mik�nt tudott fennmaradni a mi �s�nk a maga kev�sb� j� �rz�kszerveivel ?

Tal�n ez azzal magyar�zhat�, hogy a mi �seinknek volt egy �nk�ntes seg�t�t�rsa, aki a szagl�s�t �s a hall�s�t „k�lcs�nadta”az �sembernek.

�s ez nem volt m�s, mint a mai h�zikuty�k �se, nevezz�k az egyszer�s�g kedv��rt csak �gy: az �skutya.

Genetikai vizsg�latokkal is bebizony�tott�k, hogy az �sszes ma �l� h�zikutya sz�rmaz�sa visszavezethet� 1 n�st�ny farkasra. Ez a n�st�ny farkas v�lem�nyem szerint �nk�nt csatlakozott az �semberekhez. Persze ne gondoljuk azt, hogy egyszer�en odas�t�lt az �sember t�bort�z�hez �s leheveredett mell� ! Minden bizonnyal el�sz�r csak messzir�l figyelgette az �sembereket. K�v�ncsis�ga nagyobb volt, mint az embert�l val� f�lelme, ez�rt �lland�an az emberek t�borhelye k�r�l �l�lkodott. Ha siker�lt, el-elcsent a horda marad�k�b�l is egy-egy darabot. Megfigyelte, hogy az emberek vad�szataik sor�n gyakran megsebzik, de nem �lik meg a sebzett vadat. K�vette a sebzett vadat, s ezzel a nyom�ra vezette az �sembereket.

Val�sz�n�leg a k�lykeit is az emberek tany�ja k�r�l nevelte fel, �gy azoknak az ember nem ellens�g volt, hanem aff�le „j�szomsz�d”. Ezek a k�lyk�k nemzed�kr�l nemzed�kre egyre szorosabb kapcsolatot alak�tottak ki az �semberekkel. Ez a kapcsolat mindk�t faj sz�m�ra igen hasznosnak bizonyult. Az �skutya r�szes�lt a vad�szzs�km�nyb�l, �s tal�n az �semberek egyfajta v�delmet is jelentettek az �skuty�k sz�m�ra. Egy id� ut�n kiismert�k egym�s testbesz�d�t, a kutya �se �lland�an a horda t�borhelye k�r�l �l�lkodott. Ha vesz�ly k�zeledett, sokkal hamarabb �szlelte, s felh�vta r� az �semberek figyelm�t is, ami kap�ra j�tt az �sembereknek.

A t�borhely tiszt�n tart�s�ban is sokat seg�tettek az �skuty�k, hiszen eltakar�tott�k az �semberek hullad�kait, nem csak a boml� h�sf�l�ket �s a csontokat,de az �r�l�k�ket is, �s ezzel esetleg megakad�lyozhatt�k egyes fert�z� betegs�gek j�rv�nyszer� kialakul�s�t is.

A nagyon �ns�ges id�kben az �skuty�k mint aff�le eleven konzervek szerepelhettek az �semberek �tlapj�n. Sz�rm�s bund�juk ruh�zatul szolg�lhatott, a k�l�n�sen szel�d p�ld�nyokat pedig „egy�ni f�t�testk�nt” is haszn�lhatt�k.

A k�korszaki mai ember agyt�rfogata nem n�tt meg l�nyegesen, de a szerkezete ann�l ink�bb megv�ltozott. A hal�nt�klebeny k�rny�k�n tal�lhat� �rz�kszervi k�zpontok kiss� visszafejl�dtek, ugyanakkor a homloklebeny k�rny�ke egyre fejlettebb lett. Vagyis a l�t�s, a hall�s �s a szagl�s k�zpontjai kiss� „elkorcsosultak”, m�g a gondolkod�s k�zpontja felt�n� fejl�d�snek indult. Ha j�l belegondolunk, a k�zvetlen �s�nk kev�sb� j�l tudta haszn�lni a szagl�s�t �s a hall�s�t, ennek ellen�re sikeresebb faj volt, mint a jobb �rz�kszervekkel rendelkez� neander-v�lgyi. Nem tartom kiz�rtnak, hogy az emberi agy szerkezet�nek �talakul�s�hoz a kutya nagyban hozz�j�rult, hiszen a kutya seg�ts�g�vel �gy is hamar felismerte a vesz�lyforr�sokat, nem kellett �lland�an a r� leselked� vesz�lyekre figyelnie, jobban oda tudott figyelni a k�rnyezet�re, jobban meg tudta figyelni a vil�got.

Az �sember kimer�szkedett a barlangokb�l, farudakb�l �s �llatb�r�kb�l, f�csom�kb�l s�trakat, „mobil” barlangokat k�sz�tett. Megkezdhette v�ndorl� �letm�dj�t, nem volt annyira helyhez k�tve, ugyanakkor az id�j�r�s viszontags�gait�l v�delmet tal�lt a s�trakban. K�vethette az eg�sz horda a v�ndorl� csord�kat, mindebben seg�tett�k a kuty�k �sei.

Egy csom� szenz�ci�s felfedez�st is tettek �seink. Feltal�lt�k az �jat �s a nyilat, vagyis testi �ps�g�k kock�ztat�sa n�lk�l, messzebbr�l is meg tudt�k sebezni a zs�km�ny�llatot, vagy a k�l�n�sen �vatos, f�l�nk, ez�rt nehezen elejthet� vadakat. Nagyban n�tt a horda t�l�l�si es�lye, egyre nagyobb csoportot alkottak az �semberek. Amint egy csoport meghaladta az optim�lis max. 60-80 f�s l�tsz�mot, a csoport kett�v�lt, s az �jonnan kiv�ltak nekiindultak �j vad�szter�leteket megh�d�tani. Lassan, fokozatosan birtokba vett�k az eg�sz F�ldet, s a neander-v�lgyieket egyre jobban kiszor�tott�k az �l�helyekr�l.

S mindezt egy �nk�ntes seg�t�t�rs, a kutya seg�ts�g�vel!

�gy t�rt�nt vagy sem, ki tudja?

De �gy is t�rt�nhetett.